- írta Kossuth Lajos torinói emlékirataiban Noszlopy Gáspárról. Valószínűleg nem tévedett túl nagyot… De ki is volt ez az érdemes úriember, akit Kossuth a legnagyobb megbecsüléssel emlegetett?

Noszlopy Gáspár 1820. augusztus 27-én született a Somogy vármegyei Vrácsikon (ma: Újvárfalva), köznemesi családban. Édesapja hatására – aki fiát köztisztviselőnek szánta – Pápán folytatott jogi tanulmányokat. Ezek befejezése után táblai jegyző, majd a marcali kerület szolgabírója lett.

Aztán jött 1848…

Noszlopy a Jellasics-féle betörés után önként vállalta a feladatot, hogy az okvetetlenkedő horvát határőrök háta mögött felkelést szervez. Tette ezt olyan sikerrel, hogy szeptember 26-án, felkelőivel, Marcali mellett szét ...

Kevés emberrel bánt el úgy az utókor, mint a jó öreg Kempelen Farkassal. Mindenki csak egy játékra, egy tréfára gondol a neve hallatán. A sakkautomatára. Ami ráadásul nem is volt automata, hiszen egy embert rejtettek a belsejébe.

Gyakran emlegetik világcsalóként, mutatványosként a nagy magyar polihisztort. De vegyünk néhány apróságot, amit kevesebben tudnak róla.

1734. január 23-án született, Pozsonyban, nemesi családban – nem mintha ez olyan fontos lenne, de ha atyja, Kempelen Engelbert kijárta III. Károly királynál a nemességük honosítását, akkor tán mégiscsak érdemes rá szót vesztegetni. Az ifjú, Wolfgangus Franciscus de Paula néven anyakönyvezett – de mi maradjunk csak a Farkasnál – Kempelen iskoláit Pozsonyban kezdte, majd ...

Történelme során számos országgyűlés adott otthont az erdélyi Torda, de mind közül talán a leghíresebb az 1568-as. János Zsigmond uralkodása alatt, az 1568. január 6. és 13. között tartott országgyűlésen, hirdették ki – Európában elsőként – a lelkiismereti és vallásszabadságot, amely biztosította a bevett vallások - a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius - szabad gyakorlását és terjesztését:

„Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni ...

A Vatikáni Múzeumban, a Salone Sistino után következő hosszú nyugati folyosó falán, VII. Pius pápaságának epizódjait örökítették meg. Az utolsó teremben látható az a jelenet, amikor a napóleoni fogságból visszatérő pápát köszönti Róma népe. A pápa hintója mögött feltűnik egy magyar huszár alakja. A huszárt Horváth Nepomuki Jánosnak hívták, a Radetzky-huszárezred tisztje volt.

A ráckevei régi temetőben járva fura útjelző táblán akadhat meg az arra sétáló szeme: János vitéz sírja felé mutat egy nyíl… Ahol egy félbetört oszloppal megjelölt síremlék áll. Rajta a felirat: Itt nyugszik Horváth Nepomuki János, rangjai és kitüntetései szép hosszan felsorolva. És a derék polgár értetlenül áll. Petőfi Sándor ...

Fura formája dívott a sportnak a középkorban, a három részre szakadt Magyarországon. Már, ha sportnak nevezhető az az életveszélyes mulatság, melyet abban az időben mind közönségesen bajvívásnak neveztek. És magyar volt az akkori világbajnoka…

Thury György, akinek kedvéért a törökök messze földről is eljöttek Magyarországra – a történetek szerint még Mezopotámiából is érkezett kihívója -, hogy összemérhessék vele kardjukat, kopjájukat, katonacsaládból származott. Ősei már Árpád-házi királyaink alatt ismert vitézek voltak, nagyapja szolgált Mátyás seregében, apja, testvérei mind ismert várkapitányok voltak. Ilyen génekkel, indíttatással ő se nagyon választhatott volna mást, mint a vitézi pályát. Holott, abban az ...

Hiába verték ki a törököt az országból, a dolgok csak nem fordultak jobbra. Tán épp ellenkezőleg… Az 1690-es évek közepére kiderült: „ Anyám, nem ilyen lovat akartam! ”. Ahogy Kollonich Lipót mondta: „Magyarországot előbb rabbá teszem, aztán koldussá, végre katolikussá”.

Az már több esélyes, hogy valóban elhangzott-e ez a mondat és tényleg Kollonich mondta-e, de mindenesetre jól jellemzi az akkori időket. A bécsi udvar és magyarországi lakájai szorgosan dolgozott a „program” megvalósítását. A válasz sem maradt el… Az egykori Királyi Magyarország és Erdély „vadregényes” határterületein bujdosók, a kifizetetlenül szélnek eresztett végvári vitézek, a nehéz sorsukat megelégelő jobbágyok, az elszegényedő ...

1708 volt az az esztendő, mikor a „ Tűz fejedelme ”, „ Rákóczi villáma ”, Ocskay László brigadéros utoljára fordított köpönyeget. Végzetét egykori katonatársa, Jávorka Ádám okozta, aki nem tudott köpönyeget fordítani… Kettejük története összefonódott, a történelemben, irodalomban.

Ocskay mielőtt Rákóczi katonája lett, sokat próbált. Tanult embernek mondható, ami azért abban a korban nem mindenkire volt feltétlenül igaz. Tanulmányait a nagyszombati jezsuitáknál folytatta, igaz nem sokáig, mert már tizenöt esztendősen beállt huszár lett Pállfy János gróf, a későbbi labanc generális ezredében. Az ezreddel részt vett Savoyai Jenő herceg hadjárataiban, de már itt is megmutatkozott zabolátlan természete, ...

A hivatalosan elfogadott – és oktatott - nézetek szerint a honfoglalás valójában nem más, mint egy súlyos vereség következménye, mikor is a menekülő magyarság az erősebb ellenség – besenyők – elől futva kényszerült nyugatra húzódni, elfoglalni egy viszonylag ritkán lakott területet, a Kárpát-medencét.

Ez ugyan alapból teljesen logikátlannak tűnik, de ha már olyan hosszú ideje tanítják a különböző szintű magyar iskolákban, vegyük végig az eseményeket:

Az írásos forrásokban a magyarok 839-ben jelennek meg, amikor bizánci forrás szerint az Al-Dunánál tartózkodtak és bolgár felkérésre Bizánc ellen vonultak.

A következő említés akkor esik eleinkről, mikor Német Lajos fia, Karlmann keleti frank király 861-ben apja ...

Nincs az, kérem, előírva, hogy nekünk mindig vesztett ügyekért kell harcolnunk… Nem mindig bukott el a magyar szabadság ügye, ha felkeltek érte. A tizenhetedik század elején Bocskai István örök példát adott a nemzetnek, lehet, ha tudod és mered.

1604. október 2-án kezdődött a nevével fémjelzett felkelés…

Az 1526-os mohácsi vereség és Buda 1541 elvesztése után úgy tűnt, a régi, nagy Magyarország végleg eltűnik a történelem süllyesztőjében. A törökök meghódították, és a török birodalomhoz Magyarország középső részét. Magyarország három részre szakadásával a Királyi Magyarország, a Török Hódoltság és az Erdélyi fejedelemség hármasában élt a magyarság a Kárpát-medencében.

A magyar király, I. Rudolf – ...

Zeppelin gróf nevét mindenütt ismerik a világon, neve egybeforrt, egyet jelent a merevszerkezetű, kormányozható léghajóval. Schwarz Dávidról talán csak Magyarországon tudják, hogy megelőzte Zeppelint. Az érdemes gróf Schwarz özvegyétől vásárolta meg a találmányt…

Schwarz Dávid 1850. december 7-én, Keszthelyen született. Korán árvaságra jutott, nem volt lehetősége tanulni, csak az elemi iskolát végezte el. Szülei halála után, mint kereskedőtanonc állt munkába.

 Később erdészetnél dolgozott, talán e munkája révén ismerkedett meg a gazdag zágrábi fakereskedő lányával, Kaufmann Melániával. A lány kezével szép hozomány is járt, ebből nyitotta meg fakereskedését. Sikeres vállalkozó lett, akiről gyakran mondogatták, ...