2018. jan 22.

Kempelen, aki több volt, mint varázsló. Tudós

írta: Cabe Ferrant
Kempelen, aki több volt, mint varázsló. Tudós

_kempelen.jpgKevés emberrel bánt el úgy az utókor, mint a jó öreg Kempelen Farkassal. Mindenki csak egy játékra, egy tréfára gondol a neve hallatán. A sakkautomatára. Ami ráadásul nem is volt automata, hiszen egy embert rejtettek a belsejébe.

Gyakran emlegetik világcsalóként, mutatványosként a nagy magyar polihisztort. De vegyünk néhány apróságot, amit kevesebben tudnak róla.

1734. január 23-án született, Pozsonyban, nemesi családban – nem mintha ez olyan fontos lenne, de ha atyja, Kempelen Engelbert kijárta III. Károly királynál a nemességük honosítását, akkor tán mégiscsak érdemes rá szót vesztegetni. Az ifjú, Wolfgangus Franciscus de Paula néven anyakönyvezett – de mi maradjunk csak a Farkasnál – Kempelen iskoláit Pozsonyban kezdte, majd Győrben, Bécsben folytatta, végül Rómában fejezte be. Tanult filozófiát, jogot, nem mellesleg matematikát, fizikát, de olyasmit is, ami aztán végképp nem illett a nemesekről akkoriban dívó képbe: rézmetszést. Mintha egyáltalán nem vallotta volna a később Petőfi által oly remekül kikarikírozott magyar nemes „filozófiáját”:

„Munkátlanság csak az élet.
Van életem, mert henyélek.
A paraszté a dolog.
Én magyar nemes vagyok!”

kempelen_farkas.jpg

Kempelen Farkas

 

Mivel nem vetette fel a pénz – a későbbiek során is számos anyagi gondja volt – Bécsben tisztviselőként kezdett dolgozni. Utólag már kár ilyesmin okoskodni, de bízvást elmondható róla, hogy, ha akkora vehemenciával fog a pénzkereséshez, ahogy tudományokkal, mechanikával foglalkozott, korának leggazdagabb emberei közé emelkedhetett volna. De ez már csak így megy, a nagy tudósok ritkán milliárdosok, és ha mégis gazdagok, többnyire örökölték a vagyont.

1767-től, mint az elnéptelenedett Bácska betelepítési kormánybiztosa működött, faluközösségeket szervezett, selyemgyárat épített. Ekkoriban keltette fel az érdeklődését az emberi beszéd mechanikája. 1770-ben, világelsőként beszélőgépet épített. A gép kapcsán írt tanulmánya a modern fonetikai kutatások megalapozója.

kemp-besz.JPG

Korabeli ábrázolás a beszélőgépről

De az akkoriban meglehetősen haszontalan mulatságnak tartott beszélőgépen kívül számos más, hasznos szerkezetet is épített, nem ritkán olyanokat, amelyek forradalmi újdonságoknak bizonyultak. Tervezett gőzkondenzátorral működő gőzgépet csatornaépítésekhez, a gőzturbina őse is az ő nevéhez köthető. Kétszivattyús vízemelőjével Buda vízellátásán javított, és ha már Budát említettem: a vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat – a régi karmelita kolostort építette át színházzá. A nevéhez fűződik még a nagyszombati egyetem Budára költöztetése is.

De igazi nagy szerelme mindig is a mechanika, a trükkös szerkezetek voltak. Egy osztrák udvari tanácsos kérésére, hogy segítsen vak lányának megtanulni az írást és olvasást, gépet szerkesztett. Kéregpapírból kivágott, domború betűkkel maga tanította meg a leányt a betűk felismerésére, majd egy különleges, kitapintható, domború billentyűkkel ellátott írógépet segítségével a leány írhatott is. Így lett Paradis Mária Terézia a bécsi zongoraművésznő volt az első csökkentlátó a világon, aki megtanult írni és olvasni. Kempelen sikere nyomán kezdték a vakokat speciális segédeszközökkel tanítani.

kemp-level.JPG

Paradis Mária egy levelének részlete – a levél a Kempelen-féle gépen készült

A már említett mechanikus beszélőgépet is eredetileg azért kezdte fejleszteni, hogy a süketnémák, vagy a beszédben valamiért korlátozott emberek is tudjanak közérthetően kommunikálni. Ő maga talán ezt a találmányát tartotta a legfontosabbnak, ebbe fektette a legtöbb munkát. A gép a korabeli leírások szerint tisztán és érthetően ejtett ki minden hangot, szót. Valószínűleg ebben a szerkezetben tisztelhetjük a mai szintetizátorok egyik, ha nem a legfontosabb ősét.

„Az 1939-es New York-i és San Francisco-i Világkiállításon bemutatott elektromos rezgőkörökkel megépített beszélőgép Kempelen Farkas mechanikus beszélőgépének „pontos mása” volt.” (Németi Nikolett - Kempelen beszélőgépéről)

A pozsonyi vár vízvezeték rendszere és a híres schönbrunni szökőkutak is az ő munkásságának köszönhetők. Még a himlőben megbetegedett Mária Teréziának is épített mozgatható betegágyat. I. Ferenc ezt azzal „hálálta” meg neki, hogy jakobinus kapcsolataira hivatkozva megszüntette járadékát.

Szegényen halt meg, Bécsben, 1804. március 26-án

„A boldogsághoz nem kell sok biz'ám,
Sőt nagyon kevés, kettő kell csupán:
A kenyér és a lélek nyugalma.
A munka adja meg a napi kenyeret,
S ki uralkodik vágyai felett,
Lelkének nyugalmát megtarthatja.”

- írta egyik versében – mert költészettel is foglalkozott a nagy magyar polihisztor. Ő csak tudta mit beszél, mert nyugalma tán sose volt egész életében és bőven akadtak kenyérgondjai.

Ja, hogy a híres sakkautomatáról egy szót sem írtam? És hány találmányát, fejlesztését, alkotását nem említettem még… Kell egyáltalán szót vesztegetni a szerkezetre, amit Kempelen is csak egy játéknak tekintett? Bár a maga nemében ez is egy zsenilásan trükkös szerkezet volt, a belsejében lévő sakkozó tükrök rendszere, mágnesek segítségével követhette az ellenfél lépéseit és egy olyan megoldással tehette meg a maga válaszlépéseit, amelyben a mai manipulátorok az őseiket tisztelhetik…

Forrás: Wikipédia; Mimicsoda.hu; Titoktan.hu; Kultura.hu; NG.hu; Karpatalja.ma; Diákok a tudományos kutatás kapujában - Sajtó alá rendezte: Gazda István.

Szólj hozzá

Fősodor Tán történelem