Asbóth Sándor édesanyja nem engedte, hogy bátyja, Lajos után, még egy fia katonai pályára lépjen. Mérnöknek tanult, hogy a szabadságharc alezredese, majd az Egyesült Államok címzetes vezérőrnagya legyen.

Keszthelyen született 1811. december 18-án. Tanulmányait a Felvidéken, a selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, majd Pesten folytatta, az Institutum Geometricumban.

Előbb a Budai Főépítészeti Hivatalban dolgozott, majd 1844-től Temesváron folytatta munkáját, ahol a hivatal vezetője lett. Részt vett Széchenyi Lánchídjának építésében is.

És jött a szabadságharc…

1848 nyarán lépett be a honvédségbe, december 9-től pedig már, mint vezérkari százados szolgált Vetter Antal tábornok törzsénél. 1849. január 31-én ...

A kép ismerős lehet mindenkinek, az 56-os forradalom egyik áldozata fekszik magányosan, elhagyatottan az őszi avaron. De van egy kis hiba. A hely és az idő. A New York-i Alley Pond Parkban 1956. november 26-án holtan találták Povl Bang-Jensen dán diplomatát.

A három napja eltűnt diplomata frissen borotváltan hevert az avarban, jobb halántékán golyó ütötte seb, jobb keze mellett fegyver.

Tiszta ügy – mondhatta a helyi nyomozó – nemrégiben veszítette el az állását, kétségbeesésében öngyilkosságot követett el. Az idősödő férfiak – Bang-Jensen 1909. április 6-án született, alig múlt ötven esztendős – gyakran beleroppannak az ilyesmibe…

A holttestet három napon belül elhamvasztották, pedig felmerült a gyomorban gyanús idegen ...

Tudta, hogy Kőszegen minden délelőtt 11 órakor harangoznak? Nem azért, mert siet az órájuk, vagy, mert előbbre hozták a déli harangszót. 1532. augusztus 29-e óta szokás ez a városban. Akkor vonult el I. (Nagy) Szulejmán dolgavégezetlenül a falak alól…

Fura egy győzelem volt ez, a strigulát a „Győztünk” rubrikába mindkét fél behúzhatta, a török is, meg Jurisics Miklós (egyes források szerint Jurisich, de nekem jobban tetszik a magyaros írásmód, bár horvát származású úriemberről van szó) várkapitány is. Szulejmán serege elvonult, a várat a magyarok kezén hagyva, mindössze annyi feltételt szabtak, hogy ugyan már, a török győzelem jeleként tűzzék ki a lófarkas zászlót a várra. Jurisics, akinek mindössze, körülbelül 200 ...

Hádim Ali budai pasa, csaknem 10 000 fős seregével, 1552. július 6-án ostromgyűrűbe fogta Drégely várát. A várat Szondi György száznál alig több katonájával védte…

A kis hegyi vár nem felelt még a kor hadászati követelményeinek, a török veszedelmet megelőzően az esztergomi érsekek vadászkastélynak használták. Várdai Pál érsek 1549-es halálát követően, az esztergomi érseki címet hosszú ideig nem töltötték be, a vár királyi kezelésbe került. A királyi kezelés pedig abban az időben egyet jelentett az elmaradozó fizetésekkel, a mind hiányosabb ellátással, a javítások – netán fejlesztések – elhanyagolásával. Szondi szerette volna megerősíteni, kijavítani a vár falait, különösen azután, hogy egy villámcsapás ...

Nagy nap volt az egy ifjú leányzó életében… 1575. május 8. Az alig 15 esztendős Báthory Erzsébet ment feleségül Nádasdy Ferenchez. A húsz esztendős fiatalember gazdag, jó családból való, tanult és máris vitézként kezdik emlegetni…

Mint egy habos-kakaós leányálom a szappanoperák világából… Csak éppen a díszlet… A háromrészre szakadt Magyarország, a tizenhatodik század második fele. A sötétnek nevezett középkor ugyan már rég véget ért, de ez a kor sem kevésbé sötét.

Nádasdy Ferenc, a törökök által rettegett Fekete Bég, a magyar nemesi ellenállás egyik vezéralakja, a tudományok és művészetek bőkezű mecénása 1604. január 4-én Sárváron elhunyt. Magára maradt özvegye az ország egyik legnagyobb vagyonát ...

Ha egy magyar ember azt hallja, Don-kanyar, 1943, II. Magyar Hadsereg, óhatatlanul elkomorodik. A kőkemény orosz tél, a hiányos felszerelés, a veszteségek. De akkor is, ott is, ragyogtak fel csillagok, születtek hősök. És volt, aki Don-kanyartól az egyetemi katedráig jutott…

1943 januárjában, a Donnál, igencsak szorult a kapca. A harcok hevességéről csak, annyit, hogy a 13. könnyű hadosztály 31. gyalogezred négy nap alatt elveszítette harcoló állományának hetven százalékát. A megmaradtakat két csoportra osztotta Rumy Lajos ezredes, az egyiknek Szüts alezredes, a másiknak Duska László százados lett a parancsnoka.

Mindnyájan tudták, hogy Osztrogorzsszkban nemigen van „tovább”. A városba már több ízben is küldtek vissza az oroszok ...

Különös kor volt az… Úgy volt béke az országban, hogy szinte folyamatosan harci cselekmények zajlottak. A határmenti települések lakói soha nem lehetettek biztosak abban, ki követel tőlük adót másnap. Ennek a fura békességnek – és az ezt követő tizenöt éves háborúnak – volt gyermeke, hőse, a híres-neves fekete bég, a törökverő Nádasdy Ferenc.

Sárváron, 1555. október 6-án született, nem akármilyen családban. Apja, Nádasdy Tamás, az ország nádora – és nem mellesleg egyik leggazdagabb földesura, neves politikusa, kiváló hadvezére – volt. Édesanyja, Kanizsai Orsolya neve szintén ismerősen cseng, Kanizsai Dorottyának, a mohácsi csata halottjait eltemettető nagyasszonynak volt az unokahúga. Nádasdy nősülni is okosan ...

1949. október 15-én hunyt el Budapesten Dr. Krepuska Géza, a polihisztor fülészorvos, aki akkoriban egyedülálló műtéti technikájával nem csupán számos betege hallását mentette meg, de a sokat átkozott trianoni határokon is igazított egyet.

Na jó, de mi köze ennek a macskakőhöz?

Hajdanában, úgy a történelem hajnalán, mikor engem még hátulról gomboltak, a budapesti utcák jó része szép, nagy kockaformájú bazaltkövekkel volt kikövezve. Érdeklődésemre, hogy mi a bánatért hívják ezeket a macskára a legkevésbé sem hasonlító, nehéz kődarabokat macskakőnek, többnyire ezt a választ kaptam: Fogd be a szád és ne törd a fejed hülyeségeken!

Vagy esetleg ezt: Az utcakő a proletariátus fegyvere!

Mivel ebből a kettőből egyik se ...

…a végén még hadnagy lesz belőle. Legalábbis így végződött az egyik legnevezetesebb huszárcsíny, kuruc haditett. Bár a sikerhez kétségkívül kellett az ellenség, egy labanc generális elővigyázatlansága, tán ostobasága is.

Ezért őszinte szívből mondhatunk neki köszönetet…

Az 1708. esztendő elején jó idők járták a kurucokra. Bottyán János, mint a Dunántúl kormányzója az előző évben, a labanc túlerő ellen vívott sorozatos csatákban megvédte a rábízott országrészt. De a magyaros virtus, a kuruc mentalitás nem igazán a védekező harcmodorról szól, épp ellenkezőleg, az ellen folytonos abajgatásáról, zaklatásáról. Ennek pedig legjobb módja portyázás, aminek mindig is nagy hagyománya volt a magyar lovas hadviselés ...

Minden legenda véget ér egyszer. A II. világháború idejére úgy tűnt, a huszárok diadalmas története mindörökre véget ért. A modern hadviselésben nincs már rájuk szükség. 

Lovasroham a páncélozott járművek, a tankok korában? Ugyan már, őrültség. A lengyel lovasság se ment sokra 1939-ben a Wehrmacht páncélosaival szemben. Kár volt azért sok fiatal életért, a gyönyörű lovakért… A lovas hadviselés kora mindörökre leáldozott.

Vagy mégsem?

 Hadik András, aki hétéves háborúban, egy híres huszárcsínnyel még Berlint is megsarcolta huszárjaival, bizonyára elégedetten csettintett volna, hogy mit művelnek a kései utódok. A 4. Hadik huszárezred II. osztályának katonái, vitéz Mikecz Kálmán vezetésével harcoltak az orosz ...