1874. november 9-én, délelőtt 9 óra 55 perckor, a párizsi Place du Trone-nál tömeg és hihetetlen lelkesedés fogadott egy fáradt, poros utazót és megviselt lovát. A lovast Zubovics Fedornak a lovát Caradocnak hívták. 

A fiatal honvédhuszár főhadnagy ezúttal nem mindennapi sportteljesítményével hívta fel magára - és persze a magyar huszárokra - a világ figyelmét. A Bécs-Párizs távolságot, az akkori útviszonyok mellett, egyazon lóval, váltás nélkül, mindössze tizenhárom nap alatt tette meg. A néhai nagy francia író, Jules Verne ilyen urakról írt regényeket anno, akik fogadásokat kötnek valószínűtlen vállalkozásokra – mint a „Nyolcvan nap alatt a föld körül”-ben -, aztán rendre megnyerik azokat.

Zubovics ez esetben arra ...

Ilyen ünnep nincs hivatalosan a naptárban… Pedig lehetne. Ünnepelhetnénk, mondjuk, majd október 17-én, annak a csodának az emlékezetére, hogy 1552. október 17-én kezdte meg visszavonulását a vert török sereg, Eger rommá lőtt falai alól.

Szerencsés nemzet vagyunk, állítom, bárkinek bármi is legyen erről a véleménye. Nem csak azért, mert ilyen hihetetlenül vitézek voltak elődeink, ott Egerben, de azért is, hogy akadtak lantosaink, krónikásaink, akik méltó módon meg tudták örökíteni a diadalt.

„ Summáját írom Egör várának,
Megszállásának, viadaljának,
Szégyönvallását császár hadának,
Nagy vigaságát Ferdinánd királnak. ”

Tinódi Lantos Sebestyén krónikájának egy lapja

Ezekkel a sorokkal kezdődik Tinódi ...

Egy 451 éves történet, melyet a világ három országában biztosan ismernek. Magyarországon és Horvátországban a nemzeti hős története ez, Zrínyi Miklósé. A bátorságé, hősiességé és egy kicsit: a halálnak fittyet hányó vagányságé. A törököknél meg… Az ő hatalmas szultánjuknak, a hódító Nagy Szulejmán halálának története, aki már nem érhette meg a nehezen kicsikart győzelmet.

Szigetvár ostroma 1566. augusztus ötödikétől szeptember hetedikéig tartott. Alig több, mint egy hónapig. Itt és ekkor feszült egymásnak a Bécset meghódítani induló Szulejmán 100 000 – 150 000 főt számláló serege és a védők 2300-3000 hada.

A török okult az 1552-es egri szégyenből, mikor egy rozzant juhakolnak titulált vár ellent ...

1919-ben, a Budapestet megszálló csapatok között lévő olaszok heteken keresztül kutattak egy fiatalember után. És amikor rábukkantak Kaszala Károlyra, nem fogták el, nem tartoztatták le, hanem az olasz vérmérséklethez illő ujjongással üdvözölték az egykori hős ellenfelet – olvasható a Híres nyitraiak ( dr. Faith kiadása, 1939 ) című könyvben.

De ki is volt ez a huszonöt esztendős fiatalember, akit annyira ünnepeltek az olaszok?

Kaszala Károly 1894. február 20-án született Nyitrán. A világháború kitörésekor, mint annyi társát, őt is behívták a területileg illetékes 14. honvéd gyalogezredhez. Annyiban azonban különbözött a többiektől, hogy alapkiképzése után jelentkezett a Légjárócsapatokhoz ( Így hívták ...

A 19. század közepén élt Pesten fiatal könyvkereskedő. Jó barátja volt egy ifjú költő, bizonyos Petőfi Sándor. Aztán fordult néhányat a történelem közmondásos kereke és a békés könyvkereskedő, mint amerikai tábornok, megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést, a Medal of Honor-t…

Számwald Gyula(Számvald, később Stahel Gyula, Julius H. Stahel-Számwald; Stahel-Számwald Gyula – remélem egy névváltozatot sem hagytam ki) Szegeden született, 1827 november 5-én és New York-ban 1912. decenber 4-én hunyt el. Az arlingtoni katonai temetőben temették el, a legmagasabb rangúaknak kijáró tiszteletadással.

A magyar szabadságharcban főhadnagyként szolgált. A branyiszkói ütközetben meg is sebesült. Hogy pontosan melyik seregtestben ...

VII. Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta az ifjan elhunyt Imre herceget. A herceg bihari birtokán, egy vadászaton szerzett sérüléseibe halt bele. Egy vadkan sebezte halálra…

"Vagy mondjuk lenne véletlen 
Egy szerencsétlen baleset, 
Megrendelni egy-két vadkant 
Jó pénzért mindig lehet." 

- szól a dal Szörényi-Bródy István a király című rockoperájában. Nem véletlenül idézem ezt a dalt. A vadkan okozta vadászbaleset eleve „gyanús”-nak minősül a magyar történelemben, gondoljunk csak a Zrínyi Miklós, a költő halálára, akit – ahogy a diáktréfa mondja - egy, a bécsi kamarilla által felbérelt „vadkan” ölt meg.

Szent Imre hercegről rendkívül kevés történelmi ...

Mit tesz egy lovagias magyar huszár, ha kesztyűt akar beszerezni egy hölgynek. Megy és vásárol. Akkor is, ha az adott kesztyűbolt 450 kilométerre van a frontvonal mögött, merő pechből pont az ellenség fővárosában… 

A nevezetes eset egy régi-régi háborúban történt meg. Tudják Önök, mikor volt az első világháború? 1914 és 1918 között? Winston Churchillnek, a neves angol whisky-szakértőnek – másról is elhíresült, de azt most hagyjuk – erről egészen a más volt a véleménye. Szerinte az első világháborút a 18. században vívták, ez volt az ún. hétéves háború.

Ebben, az Ausztrália – és persze az Antarktisz – kivételével valamennyi kontinensen, 1756-63 között zajló háborúban esett meg a címben említett esemény, ...

Nincs abban semmi rendkívüli, ha egy szerető gyermek köszöntő verset ír szeretett édesanyjának. De rögtön történelmi dokumentumnak számít, ha azt a verset II. Rákóczi Ferenc írja Zrínyi Ilonának, az ostromlott Munkács várában!

"Ínség bilincseit kerülő magyarság:
Egy Munkács várába szorult az szabadság.
Kit egy Zrínyi-szívű tartott meg asszonyság-
Hol vagy s hálát nem adsz egész magyarság?" -  Rákóczi Ferenc köszöntőverse Zrínyi Ilonához (1685. május 22.)

De hogy is kezdődött ez az ostrom? És hogy kerültek oda?

1676 július 8.-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona maradt két, még élő gyermekének – az 1672-ben született Juliannának és az 1676. március 27-én született Ferencnek - gyámja. ...

Áll egy szobor a Szabadság téren. Egy amerikai tábornok szobra. Bandholtz tábornoké, aki úgy vált a magyarság hősévé, hogy mikor ideérkezett, nem beszélt magyarul, szinte semmit sem tudott az országról… 

1919. augusztus 3. fekete nap a magyar történelemben. Ekkor esett meg, hogy Rusescu román tábornok három századnyi katonával – mintegy négyszáz emberrel – elfoglalta Budapestet és „megszállva” tartotta, míg másnap megérkeztek a román főerők.

Román lovasok az Erzsébet-hídon

A románok ez a dicső haditettet azóta is úgy emlegetik, hogy az övék volt az első hadsereg a világon, amely felszabadított a kommunizmus rémuralma alól egy államot… A történelmi valóság persze kicsit más…

Az I. világháború – vagy, ...

...vége a világnak. Legalábbis így érezhették az oroszok 1914 decemberének elején, mikor a Kárpátokban megállította őket a monarchia hadereje. A magyar földre betörő orosz hadsereget visszaverték. Olyan alaposan, hogy harminc évig nem is próbálkoztak újra.

Az orosz katonai taktika már a cár alatt, a Nagy Háborúban is ugyanaz volt, mint később, a II. világháborúban. Kimeríthetetlen tartalékaik – ember és hadianyag, nyersanyagforrás – biztos tudatában nem számított a veszteség. Csak a cél elérése! Ezen alapult az orosz „gőzhenger” taktika – ahogy egy korabeli újságíró elnevezte a cári hadsereg hadviselési módszerét. Folyamatos nyomás alatt tartani az ellenséget és az előbb-utóbb úgyis megtörik. De Limanovánál ...